A később kibocsátandó állampapírok hozamainak kamatszintjének csökkentésére számít a jövőben az InfoRádió Aréna című műsorának nyilatkozó Hold Alapkezelő elnöke, Szabó László. A műsorban Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója sok más mellett arról beszélt, a monetáris kondíciók nagyon támogatóak Magyarországon.
Az Európai Központi Bank (EKB) júliusban azt jelzi majd a piacok felé, hogy kész a kamatcsökkentésre, amit szeptemberi ülésén végre is hajt az euróövezet gazdaságának élénkítése céljából - vélik a Bloomberg által megkérdezett elemzők.
A kamatokhoz nem nyúlt, a likviditási eszközével jelképesen szigorított a monetáris politikán az MNB. A második fél év eseményei döntik el, hogy az erősödő belső inflációs nyomás vagy a hűlő külső környezet hatása lesz-e nagyobb árakra. Minden döntési opció az asztalon van - mondta Nagy Márton alelnök.
Magyarország GDP-növekedése hosszabb ideje levált a nyugat-európaitól, a lassulás a várakozások ellenére elmaradt. A lendületet alapvetően a magyar makrogazdasági politika táplálja azzal, hogy tudatosan magas nyomás alatt tartja a gazdaságot. Erre a válság utáni különleges környezet teremti meg a lehetőséget, de kockázatok így is bőven vannak.
Miközben eddig az volt a kérdés, hogy az EKB mikor kezdi meg a monetáris szigorítást, vagyis mikor várható az első kamatemelés időpontja, ettől teljesen eltérő hangot ütött meg Mario Draghi, az EKB vezére ma délelőtt. Erősen utalt arra, hogy a következő monetáris politikai lépés lazítás lesz.
A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatépítését tartja legfontosabb feladatának a jegybank új alelnöke, Patai Mihály. A Világgazdaságnak elmondta: jegybankárként is a tranzakciós illeték kivezetése mellett érvelhet, de ez nem lesz gyors folyamat. Az azonnali fizetés elhalasztásának hátteréről is beszélt a napilapnak.
Japánban lassan az ország állampapír-állományának 50%-a helyi jegybank birtokában van, miután az elmúlt néhány évben brutális tempóban vásárolta fel a helyi államadósságot. Bár a jegybank tagadja, hogy az óriási tabut jelentő monetáris finanszírozás (vagyis a jegybankok által finanszírozott költségvetési költekezés) zajlik a szigetországban, egyre többen vannak, akik szerint ez lassan megkérdőjelezhetetlenné válik.
A várakozásokkal összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A jegybanki alapkamat ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat (a márciusi 10 pontos emelést követően) -0,05%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. A döntés nem okozott meglepetést, a 15 órakor érkező közlemény szövegére mindenesetre érdemes lesz figyelni, hiszen a jegybank tehet finom utalásokat azzal kapcsolatban, hogy változott-e a hazai inflációval, illetve a külső környezettel kapcsolatos helyzetértékelése.
Trump kedvenc kommunikációs platformján, a Twitteren rúgott bele páros lábbal a Fedbe: gyakorlatilag arra utasította őket, hogy vágják az irányadó kamatokat 1 százalékponttal.
A piaci szereplők várakozásával összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A három hónapos jegybanki betét kamata ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat (a márciusi 10 pontos emelést követően) -0,05%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. A döntés ugyan nem okozott meglepetést, a 15 órakor érkező közlemény szövegére mindenesetre érdemes lesz figyelni, hiszen a jegybank tehet finom utalásokat azzal kapcsolatban, hogy változott-e a hazai inflációval, vagy a külső környezettel kapcsolatos helyzetértékelése.
A várakozásokkal összhangban nem változtatott az alapkamat 7,75 százalékos szintjén Oroszország központi bankja pénteken, és egyenes utalást tett arra, hogy akár már a következő ülésén csökkentheti a kamatot, ha a gazdasági helyzet és az infláció a várakozásoknak megfelelően alakul.
Egy esetleg bekövetkező gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - erről beszélt Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja csütörtökön a 13. Pécsi Pénzügyi Napok csütörtöki nyitónapján.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy és három hónapos futamidőn nem kötött üzletet, a hat és tizenkét hónapos lejáraton 19-19 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 47 milliárd forinttal 1932 milliárd forintra mérséklődik.
A Magyar Nemzeti Bank március kamatdöntésén bejelentette, hogy az egyszeri szigorítás ellenére nincs szó kamatemelési ciklusról, a nagy külső bizonytalanság miatt adatvezérelt üzemmódba kapcsoltak a döntéshozók. A jegybank azzal indokolta, hogy jelen állás szerint nincs szükség több kamatemelésre, hogy az erős belső inflációt 2019 végétől kezdve ellensúlyozni fogja a romló külső környezet hűtő hatása. Emiatt kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapokban - így a holnapi - érkező inflációs adatok, hiszen azokat az MNB inflációs prognózisával összevetve információt kaphatunk arról, hogy a jegybank eltalálta, vagy esetleg alul/felülbecsülte a belső folyamatokat. A nagy bizonytalanság miatt a forint piacán is fokozott volatilitásra készülhetünk, pláne, ha a várakozásoktól eltérő adatok látnak napvilágot.
Sokakban felmerülhetett már az a gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak ellenére, hogy nincs kimondott árfolyamcélja, minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni a forint túlzott erősödését. Az MNB márciusi kamatdöntését követő kommunikációja újabb bizonyíték lehet erre. A piaci szereplők többségét meglepte az ülést követő jegybanki kommunikáció, ha jobban megnézzük azonban az összképet, több magyarázat is van rá, mit miért tett az MNB, ugyanis nagyon kényes helyzetben kell manővereznie kimondott és kimondatlan céljai szem előtt tartásával. Ez egyelőre sikerült neki, a jövőben azonban komoly kihívás elé állíthatja a döntéshozókat ez az összetett célrendszer. De miért kellett közbelépnie a jelentős forinterősödést követően az intézménynek? Milyen veszélyek leselkednek az MNB-re, ami miatt kényelmetlen döntéskényszerbe kerülhet? Illetve miért a lakossági állampapírok jelenthetik a megváltást a jegybank számára? Többek között ezen kérdések megválaszolásával igyekeztünk kontextusba helyezni a nagy jelentőségű márciusi MNB kamatdöntő ülést, illetve az azt kísérő kommunikációs zsonglőrködést.
A jelenlegi monetáris kondíciók normálisnak tekinthetők - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi bizonytalan környezetben nincs olyan jegybank, amely bármilyen hosszabb távú pálya mellett elköteleződne. Az MNB adatvezérelt üzemmódba kapcsolt, így a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul a következő időszakban. Nagy szerint Magyarország egy "magas nyomású gazdaság", ahol a bérek gyors emelkedése a kis- és középvállalati szektor konszolidációjához fog vezetni. Az alelnök kitart amellett, hogy mindössze öt nagybankra és nagyobb árversenyre lenne szükség a pénzügyi szektorban. A lakossági állampapír-állomány duplázása a stabilitás növekedése mellett azért is előnyös lehet, mert a lakossági fogyasztás fékezése hozzájárulhat az inflációs cél eléréséhez.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az 1, 3, 6 és 12 hónapos futamidőn egyaránt 101 millió euro, azaz 32,44 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 10 milliárd forinttal, 1979 milliárd forintra csökken - jelentette az MNB. A lépés megfelel annak az időarányos szűkítésnek, amelyet a jegybank a múlt heti döntésekor bejelentett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Budapesti Értéktőzsdében lévő tulajdonrésze és az alapítványok működése miatt is aggodalmát fejezte ki az Európai Központi Bank (EKB). Szerintük az MNB programjai és tevékenysége monetáris finanszírozási aggodalmakra ad okot.
Az MNB két kockázati pályával számol az alapforgatókönyvhöz képest, az egyik a gyorsabb hazai bérnövekedés és fogyasztás miatti magasabb inflációs pálya, a másik a külső környezet romlása miatti vártnál alacsonyabb infláció - mondta a Portfolio kérdésére Nagy Márton. Az első eset az MNB alelnökének szavai szerint szigorúbb monetáris kondíciókat indokolhatnak a következő negyedévekben, az utóbbi viszont lazább monetáris kondíciókat von maga után a jelenleginél.
Az MNB keddi szigorítása egyszeri volt, a jegybank nem tud erős előretekintő iránymutatást adni, mert bizonytalan a külső környezet. Sok jegybank adatvezérelt üzemmódban van, ahogy az MNB is, amely negyedévente az inflációs jelentés függvényében fog dönteni a monetáris politikájáról - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Nagyon hatékonynak tűnik.
Kamatcsökkentési várakozásokat áraznak a befektetők.
A Richemont vártnál jobb számai miatt a többi luxuspapírt is veszik.
Elárulták az OTP szakértői azt is, mibe érdemes fektetni 2025-ben.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
